Kedvenc nyári ételünk: a lángos
Csak úgy, mint csodás fürdőink, vagy a töltött paprika, bizony a lángos is a török hódoltság idejében terjedt el hazánkban. Természetesen nem a mai értelemben vett lángosra kell gondolni, sokkal inkább magára a tésztára. A lángos minden bizonnyal a kenyérrel egyidőben keletkezhetett, hiszen elődeink a kenyérsütésből megmaradt maradványokat használták fel a lángos elkészítéséhez, amelyet főként reggeliként fogyasztottak lekvárral, tejföllel, porcukorral. Akkoriban egy kenyér elkészítéséhez sok idő, a kemence felfűtéséhez sok-sok tüzelőanyagra volt szükség, ezért általában heti egyszer állt neki a család kenyeret sütni. Pontosan ezért szerették volna felhasználni a tészta minden részét, hogy semmi ne menjen kárba. A kenyér megsütését követően a család elfogyasztotta a megmaradt maradványokat, amelyekből kis cipókat, lepényeket formáztak, így volt, hogy a megsütött kenyér csak a 3-4. napon került felvágásra.
A kommunista hatalomátvétel után, mivel a magánháztartások nem rendelkeztek nagy lisztkészletekkel, és mivel szinte mindenki alkalmazott lett, aki műszakban dolgozott, a hagyományos kenyérsütési eljárás visszaszorult. Az emberek az élelmiszerüzletekben kisebb mennyiségben kezdték el vásárolni a kenyeret. Mivel nem maradt tészta, és a kemencét sem fűtötték be, az emberek nem sütöttek lángost. Az 1956-os forradalom után ismét engedélyezték a kisboltok működését, és néhányan a nagyobb piacokon újfajta lángosos kenyeret árultak, amelyet zsiradékban vagy napraforgóolajban sütöttek. Ez az újfajta lángos nagyszerű népszerűségnek örvendett, így lett a hurka és kolbász mellett az idény ultimate street foodja. Az 1980-as évek elejéig csak néhány fajta létezett: sima (fokhagymával és sóval vagy anélkül). Az első új fajták a '80-as években jelentek meg tejföllel és reszelt sajttal. A '80-as évek közepén a hotdog és a hamburger lett a magyarok új kedvenc streetfoodja, de a '90-es évek közepén a lángos számos új fajtával tért vissza, és azóta világszerte elterjedt.
A lángos híre mára már több országba is elért és vált közkedveltté, teljesen normális módon, az ahány ember annyi féle mondást igazolva, ahány kultúra annyi féle ízesítés.
Magyarországon az utóbbi években nagy sikert örvendenek az édes ízesítésű lángosok, egyre többen előszeretettel kenik meg lángosukat nutellával, tesznek rá banánt, epret, kiwit.
Kenyérlángos vagy a hagyományos?
A 2000-es évek elején néhányan kis, hordozható agyagkemencéket építettek, és fesztiválokon és vásárokon kemencében sült kenyérlángosnak nevezett lángost kezdtek el árulni. Bár a hagyományos lángosra emlékeztet, inkább pizzára hasonlít, tejföllel, hagymával és szalonnával.
Ti melyiket szeretitek jobban az eredeti, hagyományos lángost, vagy az újszerű kenyérlángost?
A lángos és Guinness-rekord
Igen, jól olvastátok, bizony a lángos is bekerült a Guinness-rekordok könyvében, pontosabban 2008-ban, amikor is Mezőhegyesen megsütötték a világ legnagyobb lángosát, amely egy 210 cm átmérőjű, és átlagosan 5 cm magas lángosra sikeredett. No nemcsak egyszer szerepel a lángos a Guinness-rekordok könyvében; 2013-ban Zánkán a Vénusz egyetlen egy edényben egyszerre 115 lángost tudott kisütni. Nem semmi, ugye?
De a lényeg a lényeg a lángos - legyen annak bármilyen formája - egész évben népszerű. Mivel meglehetősen megfizethető és egyszerű ételről van szó, gyakran árulják buszpályaudvarokon, vásárokon, helyi piacokon és az egész kelet-európai régió helyi ünnepségein vagy sportesemények alkalmával.